FÁJ!!

Fáj a szívem, fáj a lelkem,

Csak fájdalmat okoz az életem!

Elég volt, kezdem már unni,

Talán öngyilkosnak kéne lenni?

Vajon megváltás lenne most nekem,

Ha egyszerre véget érne az életem?

Vajon hányan hiányolnának,

Hányan lehetnek, akik miattam sírnának?

Hányan mondanák? Fidzsi gyere vissza!!

Hányan gondolnának rám újra meg újra?

Pancsyn és Zsuzsán kívül hiányolna valaki?

Van rajtuk kívül bárki, akiért érdemes élni?

Ha ők nem lennének, már rég megtettem volna,

Azt, amire gondolok szinte minden pillanatban.

Arra gondolok, bár megölném magam,

És végre megszűnnék létezni ebben a világban!

Fáj a szívem, sajog nagyon,

Lassan elviselhetetlen ez a fájdalom!

Minek vagyok, minek élek???

Annyi dolog van, amit nem értek!!

Annyi minden nyomja lelkem,

Ez már szinte lehetetlen!!!

Lehetetlen ez a kín mit érzek,

Érzem szívemben, hogy belülről vérzek!

Fáj a szerelem, fáj a sajnálat,

Fáj a bűntudat, fáj az utálat,

Fáj a bűn, fáj a jóság,

Fáj, hogy a világban nincs igazság!

Fáj minden szó, minden érzés,

Minden jó, minden kérdés,

Fáj az élet, fáj, hogy vagyok,

Most is úgy érzem, mindjárt belefulladok.

Belefulladok a szomorú igazságba

Az élet rossz, én meg túl gyáva!

Gyáva vagyok és gyenge, hogy éljek,

Gyáva vagyok, mert mindentől félek!!

Mindennek ellenére, még mindig élek….de minek??