A sz�-m�gia azt jelenti, hogy szavak seg�ts�g�vel el tudjuk var�zsolni magunkat �s m�sokat boldogb�l boldogtalann�, sikeresb�l kudarcot vall�v�, sz�pb�l cs�ny�v�, kir�lyfib�l b�k�v�. A sz�, a mondat mik�zben az ember tork�b�l felt�r� �s a hangk�pz� szervek �ltal megzen�s�tett l�g�ramlat csup�n, l�gies jelleg�t meghazudtolva birodalmakat emel naggy� vagy d�nt romba, de h�tk�znapibb esetekben csak elrontja a napunkat.

A legt�bb emberi probl�ma kimondott vagy elgondolt szavakb�l �ll

Napi praxisomban gyakorlatilag percenk�nt szembetal�lom magamat azzal, hogy a legt�bb emberi probl�ma kimondott vagy elgondolt szavakb�l �ll. A szavak hat�s�nak titka, hogy bejutnak az agyba, �s ott g�pi k�dra ford�t�dnak le. A g�pi k�d a sz�m�t�g�pben az a primit�v nyelv, amely gy�rilag be van �getve a processzorba. A g�pi k�d az agynak az az �si bels� kommunik�ci�ja, amellyel hozz�f�r a testi �s lelki folyamatokhoz, k�pes agyter�leteket aktiv�lni �s kikapcsolni, l�tre tud hozni testi v�ltoz�sokat, mint azt p�ld�ul hipn�zisban, relax�ci�ban tapasztaljuk. Azt mondjuk, nehezedjen el a l�bunk, �s az elnehezedik. Mert g�pi k�dba ford�t�dott �t a neh�zs�g k�pzete, �s onnant�l az agy tudja, mit kell csin�lni a neh�zs�g�rz�s kialakul�s��rt. Agyi vizualiz�ci�s elj�r�ssal kimutathat�, hogy el�g csak rosszkedv�nek k�pzelni magunkat, m�ris aktiv�l�dik a rosszkedvvel j�r�, a rosszkedvet okoz� agyi ter�let. Tudjuk ezt j� dolgokra is haszn�lni: a pszichoter�pia, vagyis a speci�lis besz�lget�s pszichol�gus �s p�ciense k�zt m�dos�tja a p�ciens agy�t. P�ld�ul depresszi�s betegek agym�k�d�se kognit�v ter�pi�ra normaliz�l�dik. Sz�mos vizsg�lat igazolja azt is, hogy aki le�rja az �t �rt negat�v �lm�nyeket, az javul, vagy felgy�gyul a trauma okozta lelki s�r�l�sekb�l. Tal�n ez�rt is oly n�pszer� m�g napjainkban is a napl��r�s. De most nem err�l lesz sz�, hanem a kudarcr�l A g�pi k�d viszont fontos. Agyunk t�bb r�szb�l �ll, ezek k�zt kommunik�ci� zajlik. Jay E. Harris p�r �ve �rt is egy k�nyvet, az a c�me: Hogyan besz�lget az agy �nmag�val? (How the brain talks to itself?) Ha valaki azt mondja vagy gondolja, "teljes kudarc az �letem", akkor a k�vetkez� t�rt�nik. Agy�nak egy m�sik r�sze, amely hallja ezt, elhiszi, hisz mi�rt mondana az agy egy m�sik r�sze hamis �ll�t�st �nmag�r�l. Elhiszi �s elt�rolja. Amikor t�bbsz�r hallja, az �ll�t�s bizonyoss�gg� v�lik. Ezt nevezz�k hiedelemnek. Persze a hiedelmek kor�bban keletkeznek, az agy "�ndefini�l�" r�sze a szem�ly kicsi kor�t�l hallja ezt k�ls� szem�lyekt�l, �s mert azok a szem�lyek igen fontosak (pl. apuka, anyuka), h�t t�nyk�nt rakt�rozza el a t�l�k nyert inform�ci�t. A hiedelmekb�l alakul ki az identit�s. Sok rossz hiedelemb�l negat�v identit�s alakul ki. Na most, mi t�rt�nik, ha cselekv�sre ker�l a sor. Az agy v�grehajt� r�sze megk�rdezi az �ndefini�l� r�szt, "k�pesek vagyunk-e ezt vagy azt v�grehajtani?". De mivel a szem�ly �vek �ta �gy defini�lta mag�t, mint a megtestes�lt kudarc, a v�lasz �gy sz�l: "meg lehetne �pen pr�b�lni, de nem �rdemes". K�zben a szem�ly c�lkit�z� appar�tusa �ppen �gy d�nt, hogy most m�r musz�j l�pni az �letben, meg kell felelni az aktu�lis kih�v�snak. Azonban m�r csak � akarja ezt, "csapata" nem �ll m�g�tte, mert �k �gy v�lik, "ez nek�nk �gysem megy". A v�geredm�ny: er�tlen pr�b�lkoz�s, amely kudarchoz vezet, �s igazol�st nyer ism�t a kiindul� feltev�s. Ez az �nbeteljes�t� j�slat. Hogyan programozzuk ez esetben helyesen az agyunkat?  H�t p�ld�ul minden ilyen t�pus� kijelent�s �ltal�nos�t�s. Mint ilyen, �ltal�ban akarja bej�solni a szem�ly minden j�v�ben beindul� aktivit�s�t. Vagyis eleve kudarcra �t�l minden pr�b�lkoz�st. Kijav�tani az �vek �ta foly� hib�s programoz�st azt jelenti, hogy megk�rdezz�k: miben is vagyok pontosan kudarc? Mit is nevezek kudarcnak? T�nyleg kudarc az, amit annak hiszek? Nincs-e tal�l�bb sz� arra, amit most kudarcnak nevezek? A nyelvi pontatlans�g t�vesen kiadott �nmegsemmis�t� parancs. Az ilyen k�rd�sekre gyorsan kider�l, hogy az illet� sz�mtalan dologban sikeres, de egy dolog itt �s most nem ment neki, �s ezt tot�lis kudarcnak �li meg, mert a kudarcot �gy defini�lja, hogy "aki m�g ezt sem tudja el�rni, az tot�l g�z" (Eln�z�st, ha van ilyen nev� c�g.) Amiben m�s szerint sikeres, azt � "alapnak" tekinti. Egy ismer�s�m �t nyelven tud. De szerinte azt b�rki megtanulhatja. A csapda a k�vetkez�: amit meg tudok csin�lni, az nem lehet siker, hiszen, ha egy olyan b�na, mint �n, meg tudta csin�lni, akkor az semmis�g. Vagyis a kudarc, a cs�nyas�g, a balsors hiedelme nem c�folhat� meg t�nyekkel. Megnyertem a fut�versenyt? Gyenge volt a mez�ny. �n nyertem a szaval�versenyt? Itt valami f�lre�rt�s lesz.  Nyert a lovam? Meg�vjuk a futamot. A rossz program nem javul meg att�l, ha lefuttatjuk sz�zszor. Vissza kell teh�t t�rni a nyelv �jratanul�s�hoz. P�ld�ul nincs kudarc. Rossz a sz�, mert nem mutat el�re. Ez egy b�ntet�, megsemmis�t� sz�. G�tl� g�pi k�dokra ford�t�dik le. Att�l f�gg�en, mi is volt az, amit kudarcnak nevezt�nk, rengeteg el�remutat� megfelel� szavunk van r�: tapasztalatot szerezt�nk, hogy ez �gy nem megy. Legk�zelebb m�sk�nt pr�b�ljuk. Ha a kudarc valami elutas�t�sb�l fakad, akkor arra kell gondoljunk, hogy itt �s most ennek az embernek nem felelt�nk meg, de ebb�l nem k�vetkezik, hogy vel�nk van a baj. Lehet a m�sikkal, de az is lehet, hogy itt �s most egyszer�en nem j�tt �ssze a nagy egym�sra tal�l�s az �sszevont szem�ld�k� HR-sel, vagy azzal a helyes fi�val/l�nnyal. Kedvenc mond�som: az �let egy tanfolyam. Hogyan v�rhatjuk el egy tanfolyam r�sztvev�j�t�l, hogy mindig minden siker�lj�n? Nincs kudarc, csak pr�ba, megold�si k�s�rlet. Az �letem siv�r Sz�mtalan levelet kapok emberekt�l, akik azt panaszolj�k, �let�k c�ltalan, �res, �rt�ktelen. Abb�l a t�nyb�l, hogy levelet tudnak nekem �rni, felt�telezhet�, hogy van munkahely�k, vagy p�nz�k, hogy otthon sz�m�t�g�pen internetezni tudjanak. Ehhez felt�telezek egy f�t�tt lak�st, �lelmet, n�mi eg�szs�get (l�t, ujjait tudja mozgatni, tud gondolkodni). Sokakr�l kider�l, hogy gyermek�k van, f�rj�k/feles�g�k. Szoktak t�v�t n�zni, net�n j�kat s�rnak vagy nevetnek egy-egy m�soron. Ez az a minimum, amit egy e-mail eset�n felt�telezek. De ezek az emberek szoktak m�g egy csom� �rdekes dolgot csin�lni, vagy legal�bbis meg volna r� a lehet�s�g�k, de ez nekik kev�s. Vajon mi�rt �rzik h�t siv�rnak �s unalmasnak az �letet �k, mikor m�s emberek, rongyos paplanjuk alatt az alulj�r�ban dideregve els�rj�k magukat, ha olyan csod�latos �letr�l �lmodnak, amit m�sok siv�rnak �lnek meg?   Aki elveszti a mindennapok csod�lat�t, a perc �r�m�t, az boldogtalan. Hogy minden nap lehet �r�lni annak, hogy van fed�l a fejem f�l�tt, hogy ma is felkelt a Nap, hogy van mit enni, hogy �lek, tudok gondolkodni, �rezni, terveket sz�ni. Hogy az �let tele van lehet�s�gekkel. Akik visszat�rnek a klinikai hal�l �llapot�b�l, meg�rtik, hogy a vil�gon k�t dolog fontos csup�n: a szeretet �s a tud�s. �k tudj�k igaz�n �rt�kelni az �letet, mert majdnem elvesz�tett�k. Ismertem egy id�s n�nit. Minden reggel, mikor fel�bredt, �vatosan kikukucsk�lt a szemh�ja al�l, majd nagyot rikkantva felpattant: "Ma is �lek!" ki�ltotta. Tal�n csak meg k�ne �ln�nk, hogy a holnap tal�n m�r nem lesz, �s m�ris fel�rt�kel�dne a napunk. Az unalom, mint sz�rke k�d, ha r��l a lelk�nkre, akkor a hawaii-i strandon is tudjuk unni a napoz�st. Az unalmat �s f�sults�got mi csin�ljuk. Ez a defenz�v �let. Egy h�zass�gkutat� azt aj�nlja, minden nap gondoljuk v�gig, mi�rt is tudjuk csod�lni t�rsunkat. De igaz ez gyerek�nkre, lak�sunkra, munk�nkra, t�rgyainkra, mindenre, amiben �l�nk. Csupa csoda vesz k�r�l benn�nket, �s mi f�sultan pergetj�k ujjaink k�zt a perceket. Az �tprogramoz�s teh�t: nevezz�k ism�t nev�k�n a dolgokat, tal�ljuk meg r�juk a jelz�ket. Tanuljuk meg �jra csod�lni a vil�g �s az �let kimer�thetetlen gazdags�g�t. Mindj�rt sz�trobbanok! Im�djuk hergelni magunkat. Szavakkal ingerelj�k magunkat. Azt mondjuk: ha m�g egyet sz�l, �n sz�trobbanok. Ha m�g egyszer bej�n, �n kiugrok az ablakon. Ha m�g egyszer leal�z, meg�l�m. A magasv�rnyom�s n�pbetegs�g. Mert ugye nem robbanunk sz�t, nem ugrunk ki az ablakon, nem �lj�k meg a m�sikat. Csak fortyogunk. Mert elnevezz�k ideges�t�nek azt, ami t�rt�nik. Azt mondjuk, a mi �n�rzet�nket s�rti ez vagy az. Vel�nk ezt nem lehet csin�lni (de k�zben jav�ban csin�lj�k). Azt hissz�k, vel�nk csin�lj�k, k�zben mi csin�ljuk magunkkal. Tegy�nk egy gondolatk�s�rletet. Fogadjuk el egy percre a vil�got olyannak, amilyen. Hogy v�rakozni kell, hogy a dolgok nem mindig j�l szervezettek, hogy amit ember csin�l, abban lehet t�ved�s, hogy a dolgok sokszor nem siker�lnek. Ha elfogadjuk, hirtelen megsz�nik minden fesz�lts�g. Ahogy a gazda nem toporog t�relmetlen�l a fa alatt, am�g meg�rik a gy�m�lcs, �gy tekinthetj�k mi is az emberi t�rsadalom term�szeti jelens�g�nek a sorban �ll�st, az emberek k�zti f�lre�rt�seket, hogy vannak idegroncsok, akik szeretnek m�sokat leck�ztetni, gy�l�lk�dni, �s hogy semmi sem t�k�letes. De hiszen tudjuk is, de m�gis minden alkalommal felh�borodunk ezen. Nem kell hindu b�lcsnek lenni, csak abbahagyni az �nhergel�st. Hagyjuk el azokat a szavakat, amelyeknek egyetlen c�lja az, hogy a g�pi k�dunkon kereszt�l felp�rgess�k a sz�v�nket, felnyomjuk v�rnyom�sunkat, kapkodni kezdj�k a leveg�t. Amit ma a gy�gyszeripar nagy �r�m�re antidepressz�nsokkal p�nikk�nt kezelnek, azok csak s�rget�, el�gedetlenked�, m�ltatlankod�, h�borg� szavak, gondolatok. Amelyekt�l semmi, de semmi nem v�ltozik. A sor nem megy gyorsabban, a pof�tlanok pof�tlanok maradnak, a v�zszerel� na persze, hogy elsz�rja a munk�t, stb., stb. Az eg�sz �rtelmetlen m�balh�. Rossz szavakkal ezt tessz�k �let�nkkel. Szendi G�bor