Február 14., Szerelmesek napja

A tél már a végét járja. Talán nem is bánjuk, elég volt a fagyos reggelekből, a szürke délutánokból, és a korán érkező estékből. Épphogy elbúcsúztattuk a telet a farsangi heje-hujával, már megint felbolydult a világ. Mi van itt? Szívek, rózsák, mackók, giccses lufik és gyertyák a kirakatokban, és az újságok, rádióállomások, tévécsatornák is mind-mind Valentin-napról szólnak. Egyáltalán ki ez a Valentin, és mi köze a szerelmesekhez?

Egy történet szerint a harmadik század közepén élő római pap volt, aki többször tiltakozott Claudius császár embertelen bánásmódja miatt, ezért tömlöcbe vetették. 270. február 14-én végezték ki. Állítólag egyik börtönőre lányának visszaadta a látását, és kivégzése előtt üzenetet küldött a lánynak "a Te Valentinod" aláírással. Innen ered a Valentin napi kis üdvözlőkártyák, meglepetéslapok szokása is, hiszen ez a mondat azóta is a férfiak odaadását, érzéseit is kifejező szállóigévé vált. Szintén Valentin atya nevéhez fűződik a történet, mely szerint a fiatal pap - annak ellenére, hogy Claudius császár egy időre megtiltotta a házasságkötéseket, - titokban összeadta a szerelmes párokat. Jóval később, 496-ban Celacius pápa elrendelte a Szent Valentin Nap megünneplését.

Ezért hát ez a nagy felhajtás, hogy még a csapból is ez folyik? Ugyan már! Aki szerelmes, az szerelmes mondjuk.... január 36-án is, nem igaz? Biztos is, hogy ezt az egészet csak a kereskedők találták ki, hogy már ebből a nemes érzelemből is üzletet barkácsoljanak maguknak! Így gondolta ezt egy ismerősöm is, egészen addig az emlékezetes estéig, amíg férje első alkalommal lepte meg ezen a napon. Talán azért is lepte és hatotta meg a szívét annyira, mert egyáltalán nem számított rá. Nem is volt olyan nagy dolog, egy saját maga által fabrikált rövid kis vers, saját előadásban, meg egy cserép virág volt az egész. Azóta már őt is megfertőzte a Valentin napi láz, ami talán mégsem olyan nagy baj, mert még mindig sokkal több a hétköznapunk, mint ahányat ünneppel töltünk el (bár csak rajtunk múlik, hogy ünnepnek érezzük-e a hétköznapokat is), és ahogyan a nők napján a nőket, anyák napján az anyákat és nagymamákat, karácsonykor a családi békét is megemlékezzük és megünnepeljük - pedig nyilván nem csak ezen a kiválasztott napon szeretjük őket -,  miért bánjunk mostohán szívünk választottjával, és miért ne erősítenénk meg éppen ezen a napon azt az érzést az ő szívében, hogy igenis, szeretjük!

A kereskedőkre se haragudjunk annyira, hiszen egyrészt nekik is meg kell élni valamiből, másrészt nem kötelező tőlük vásárolni. Szerintem a Kedves sokkal jobban örül annak az ajándéknak, amit igazán Tőled kap vagy azért, mert a Te két kezed munkája, vagy mert a Te gondolataidat, érzéseidet adod át Neki.

Ilyen ajándék lehet egy szép vers, vagy egy szándékosan Neki írt igaz mese, ami véletlenül épp rólatok szól. De a kreatív ajándékozók mindenféle apró kis ajándékokat is gyárthatnak. Valakitől azt hallottam, hogy egy közös fotójukat nyirbálta szét kartonpapírra ragasztva, és helyes kis keretbe illesztve puzzle-t csinált belőle. A fotó egyébként is nagyszerű alap lehet, például ha már megfertőződtél a Valentin-lázzal, akkor idejekorán lehet rá készülődni, például egy kis szerelmes albumot gyártani, amiben az év közben készült képek mellé egy-egy apró tárgyat is lehet emlékeztetőül ragasztgatni, egy kavicsot a közös kirándulásról, színes levelet a séta emlékéről és egyéb apróságokat. Milyen szívet melengető utána együtt lapozgatni és emlékezni! Vagy egyszerűen csak fogsz egy fa képkeretet, bele a szerelmetes képet, és körberagasztani szívecskecukorral. Nem tartós, de el lehet vele játszani. Lehet persze "komolyabb" dolgokra is gondolni, például nagy sláger most az üvegfestés, személyre szóló szerelmes mécsestartókat, pezsgőspoharat lehet festeni, ami az est hátralévő részének hangulatos kellékévé léphet elő.

No és ne felejtsük el a mondást, miszerint a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Akár igaz, akár nem, érdemes egy próbát tenni. Ez kezdődhet már reggel, amikor ágyba kerül a tálcán a reggeli és a kávé, mellette a saját magad által rajzolt és megkomponált üdvözlőlap.  Uraim, ezt a hölgyek is garantáltan jószívvel fogadják! Ennek kedvez,ha a nevezett nap hétvégére esik, tehát nem kell munkába rohanni. De ha mégis, akkor ott a hangulatos vacsora. Gyertyafény, bódító illatok (hatásos például a vanília, fahéj, és nem utolsósorban a szantál), akár még táncot is lejthetsz a kedvesnek, biztosan nem haragszik érte.

Igaza van annak aki azt mondja, "én minden nap szeretem a páromat, ahhoz nem kell Valentin nap", de ha már mégis van, akkor szerintem kár lenne ezt Neki épp ezen a napon nem a tudomására hozni!

Forrás: Nők lapja Cafe