Jellegzetes kar�csonyi csemege a szaloncukor, amelyb�l ma nagyon sokf�l�t v�s�rolhatunk. A szaloncukor h�res mestercukr�szok m�helyeiben sz�letett a m�lt sz�zadban, �s csak n�lunk maradt hagyom�nyos �nnepi �dess�g. Ez a finoms�g otthon is elk�sz�thet�.

Szaloncukrot m�r a m�lt sz�zadban k�sz�tettek a cuksz�szok, de az �dess�g igaz�n a sz�zadfordul�n v�lt divatoss�. A reformkorban - francia minta nyom�n - j�tt divatba a polg�ri lak�sokban a fogad�szoba, azaz szalon, ahol kar�csonyf�t �ll�tottak, �s �gy lett a f�n l�v� d�szesen csomagolt csemege neve szaloncukor. J�kai m�g szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a n�met salonzuckerl sz�b�l ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi J�zsef magyar-franczia szak�cs �s v�llalkoz� A leg�jabb h�zi czukr�szat c�m� k�zik�nyve, amelyben tizenh�tf�le szaloncukrot �r le, �gy pl.: szalon-anan�sz czukork�k, szaloncr�me-bonbonok, szalon-marasquin-czukork�k, szalon-piszt�cz-czukork�k.  A budapesti Vend�gl�t�ipari M�zeumban tal�lhatunk r�gi szaloncukor-csomagol�  sztaniolpap�rokat harmincf�le sz�nben, �s megcsod�lhatunk egy "ricsel� g�pet" is. Ez a masina tulajdonk�ppen egy rojtoz� g�p, amellyel a szaloncukor pap�rj�t egy mozdulattal lehetett berojtozni. A sz�zadfordul�n �s a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a cukr�szok a s�tem�nyek mellett fagylaltokat, cukork�kat, bonbonokat �s szaloncukrot is k�sz�tettek. A h�res cukr�szd�kban nagy mennyis�g� szaloncukrot k�sz�tettek az �nnepek el�tt, volt hogy naponta 25-30 kg csokol�d�t is felhaszn�ltak. A pozit�v form�kat �tszit�lt rizslisztbe m�rtott�k, �s az �gy keletkezett m�lyed�sbe �nt�tt�k a foly�kony cukrot. Amikor a cukor megdermedt �s megsz�radt, kivett�k �s becsomagolt�k. A pap�rra angyalk�kat ragasztottak, �s m�r lehetett is a kar�csonyf�ra akasztani. Persze nem mindenki engedhette meg mag�nak, hogy csillog� cukr�szd�ban v�s�roljon szaloncukrot a f�ra, ez�rt sokan otthon k�sz�tett�k el a csemeg�t. Ha van id�nk �s kedv�nk, mi is k�sz�thet�nk h�zi szaloncukrot a kar�csonyf�ra. �me, a recept: Hozz�val�k: 1 kg (barna)cukor, 3 dl v�z, �zes�t� anyagok: dar�lt di�, kaka�, mogyor�, marcip�nmassza, k�kusz, citrom. Bevon�shoz: csokol�d�s tortabevon�. A cukrot a v�zzel f�zz�k addig, am�g sz�lasodni nem kezd. V�kony dr�tb�l hajl�tsunk gy�r�t, m�rtsuk bele a massz�ba, �s pr�b�ljunk meg bubor�kot f�jni �gy, mintha szappanbubor�kot f�jn�nk. Ha ez siker�l, akkor m�r megfelel� a cukor �llaga. A massz�t �nts�k v�zzel ki�bl�tett porcel�nt�lba, �nts�nk a tetej�re is egy kis vizet, �s tegy�k hideg helyre. Amikor m�r nem meleg, akkor fakan�llal keverj�k addig, am�g h�feh�r p�p nem lesz bel�le. A p�pet osszuk annyifel�, ah�nyf�le cukrot szeretn�nk k�sz�teni. Keverj�k hozz� az �zes�t�ket. Ezut�n egy kicsit langyos�tsuk meg, hogy j�l kenhet� legyen, �s hideg t�lc�n sim�tsuk el 1,5-2 cm vastags�gban. Amikor megdermedt a cukor �s m�r v�ghat�, akkor vizes k�ssel v�gjuk kis t�glalap vagy kocka form�kra. Ha szeretj�k, vonjuk be csokol�d�val. Selyempap�rt �s sz�nes csomagol�kat v�gjunk m�retre, rojtozzuk be sz�l�t, �s csomagoljuk be a cukork�kat.

Forras: Origo