Faj a szivem, orult kinban egek
Szerelmem nelkul mit el ha elek.
Mar nem szep a rozsa, ha nem Tole kapom,
Ha nem lathatom szemeben, hogy kellek neki.

Miert eget a szerelem,hogy szeretek meg ilyen tavolbol is,
Miert van az hogy Mi,nem feledunk.
Miert hivnank  mást, mi csak egymasra varunk,
Hogy ejjelenkent titokban az msnen varom?

Miert sirok, ha a szobamba lepek,
es szortom magamhoz a tole kapott kepet.
Pluss macko az agyon, szomorubb, mint regen
O is mar csak emlek, arra hogy egyszer valamikor eltem.

Azt kertuk egymastol,eljuk tul ezt a helyzetet.
Hogy ne hallgassunk masokra,kik nem ertenek meg minket.
Nincs erom arra, hogy jobb legyen,
Hisz O boldogtalan most nelkulem.

Ha harmat kerhetnek, csak Ot kernem vissza.
Azt ahogy ket kezzel a poharbol vizet issza.
Azt a gyonyoru ,ket szep oceankek, szemet,
Ahogy szeretett, és boldogan nevettet.

Hianyzik a csokja, a teste minden erintese, 
Hianyzik a hangja, es ahogy meselt nekem,
Hianyzik egesz, mert O az eletem.

 Kijajlany